MAHÁBHÁRATA SOROZAT 12. RÉSZ: GÁNDHÁRÍ BEKÖTI A SZEMÉT
MAHÁBHÁRATA SOROZAT 12. RÉSZ: GÁNDHÁRÍ BEKÖTI A SZEMÉT
A Mahábhárata sorozat tizenkettedik részének tartalmi összefoglalása
Gándhárí hercegnő rémülettel a tekintetén, remegő kezekkel emeli fel a vörös kendőt, majd a szeméhez emeli.
Ezalatt az esküvői ceremóniára összegyűlt a tömeg és izgatottan várják a hercegnő érkezését. Dhritarástra és Pándu izgatottan beszélgetnek. Dhritarástra elsorolja Pándunak, milyen virágokkal van díszítve a terem, amire Pándu elárulja, hogy ő bizony próbálta csukott szemmel a körülötte lévő dolgokat megállapítani, de nem tudta. Dhritarástra nevet rajta és elmondja testvérének, hogy a vakság nem így működik. Közben Pándu meglát egy érkező vendéget, aki vak, elszalad, hogy a helyére kísérje, mialatt Dhritarástra kérdezné őt, de nem kap választ. Két szolgálólány viszont szól a hercegnek, hogy ne aggódjon, mert a menyasszonyt meg fogja ismerni bokalánca csörgéséről. Mire Pándu visszatér testvére mellé, Dhritarástra büszkén mondja, hogy nincs Pándura szüksége, mert a bokaláncról megismeri majd Gándhárít. Pándu elneveti magát és elárulja Dhritarástrának, hogy mikor Gándhárí a terembe lép, úgyis kiáltják majd a nevét.
Ez hamarosan meg is történik. Mindenki feláll, de ahogy a hercegnő és a körülötte lévők közelednek, látszik az arcokon, hogy valami nem stimmel. Elhallgat a nép és csak a bokalánc csörgését lehet hallani. Dhritarástra meg is jegyzi, hogy tényleg csak azt hallja, de aztán rájön, hogy csend lett a teremben. Kétségbeesetten kérdi Pándut, hogy mi történik. A királynő megállítja az érkező Gándhárít és Bhísmával, Vidurával leszalad elé. Tréfának és gúnynak vélik azt, hogy Gándhárí bekötötte szemét. Dhritarástra, mikor meghallja, hogy jövendőbelije esküt tett rá, hogy többé nem veszi le a kendőt szeméről, haragra gyullad.
Bhísma kérdezgetni kezdi a hercegnőt, aki azt feleli, hogy ahhoz, hogy megérhesse férjét, át kell éreznie a vakságát. Ő ezt nem sértésnek szánta, hanem szeretné, ha teljesen átérezhetné férje fájdalmát és minden mást. Így kell tennie a feleségeként. Valamint emlékezteti Bhísmát, hogy neki kellene a legjobban megérteni fogadalmát.
A királynő, Szatjavatí a bölcs tanító tanácsát kéri, aki lemondja, hogy férj és feleség között létre kell jönnie a szeretetnek, valamint a hagyományt tisztelni kell, ami ezekkel ellenkezik, az rossz előjel a házasságban. Az eskü nem jó, mert ellentmond a hagyományoknak, azonban mégis, az esküt tisztelni kell, mert hagyományteremtő ereje lehet. Így azt javasolja, hogy Dhritarástrának teljes szívből el kellene fogadnia Gándhárít, mint feleségét. Így a házasság létrejöhet, a ceremóniát megtartják, de Dhritarástra nem boldog, hiszen ő visszautasítaná Gándhárít.
Később, éjszaka, Gándhárí a lakosztályban van, az ágyon ül és várja férjét. Szolgálója érkezik. Gándhárí szerint a feldíszített ruhája nem alkalmas, hiába van kirakva minden drágakővel, ha a férjét a vakságára emlékezteti. Ezért kéri a szolgálót, hogy díszítse őt fel illatos virágokkal és varrjon ruhájára csengettyűket, hogy férje úgy hallja, mintha zenélne a ruha.
Ekkor jelenik meg Krisna, és elmondja az ide illő bölcsességet, melyet nagyon is érdemes megfontolnunk.
Így végződik a 12. rész.
Mahábhárata sorozatban elhangzott tanítások
Dhritarástra
"Ahogy egy vak ember sem lát, miután ismét kinyitotta a szemét, úgy nem lesz valaki vak attól, hogy becsukja a szemét."
Gándhárí
"Megérteni egy vak ember érzéseit csak egy hozzá hasonló képes."
"Hogyan lehet egy család élete teljes, ha a férj és a feleség nem képes megérteni egymás örömét és bánatát?"
"A gondolatok csak döntésnek adnak életet. Egy eskü az ember szívének tiszta érzéseiből születik. A gondolatokat befedheti a csalás, de egy esküt soha."
Krisna
"Az életben minden pillanat a döntés egy pillanata. Az ember minden lépésnél dönt a következő lépésről. És a döntés maradandó nyomot hagy maga után. A döntések boldogságot idéznek elő a jelenben, vagy bánatot a jövőben, nem csak magunknak, hanem a családnak, és a jövő generációnak is. Mikor az ember egy dilemmával szembesül, szíve zaklatottá válik és megtelik határozatlansággal. A döntés pillanata küzdelemmé válik, a szívből pedig csatatér lesz. Legtöbb döntésünkkel nem a problémára akarunk megoldást találni, hanem csak próbáljuk lecsendesíteni a szívet. De tud enni valaki futás közben? Nem. Akkor képes egy szív a küzdelemben helyes döntést hozni? Valójában, mikor az ember nyugodt elmével hoz döntést, boldog jövőt biztosít magának. Viszont, amikor valaki a szíve megnyugtatása miatt dönt, az később mindig fájdalmat és szenvedést fog neki okozni. Gondolkodj ezen!"
Megjegyzések
Megjegyzés küldése