MAHÁBHÁRATA 91. RÉSZ: SZAKHÍ
A 91. rész összefoglalása
Drupáda összetörve, megalázva áll fel trónjáról, majd Drónához sétál. Imára emeli kezét és egykori barátja őszinte bocsánatát kéri, azért, amit tett, és azért, hogy Dhristadjumna keze által fog meghalni. De Dróna nem bánja, sőt, azt mondja, így biztos lehet benne, hogy Drupáda fia egy válságos helyzetből fogja ezzel megmenteni. Krisna arca komorrá változik ettől egy pillanatra. De aztán azt javasolja Drónának, hogy fogadja tanítványává Dhristadjumnát. Az ifjú meghajol Dróna előtt. Dróna megdicséri Krisna képességeit, és rájön, hogy ezért hívta a Jádava ide őt Kampiljába, s hogy ez is biztosan a tervének része.
Drupáda Krisnától is bocsánatot kér. Krisna azt mondja, felismerhette volna őt előbb, ha lányában is felismerte volna korábban az értékeket.
Eközben Draupadí a kapu felé halad, Sikhandiní szalad utána és vissza akarja vinni a trónterembe. Nővére kéri őt, hogy kérjen apjától bocsánatot és biztosan megbocsájt neki, de Draupadí közli vele, előbb tisztába kell jönnie, hogy mi az ő életcélja és csak azután kér bocsánatot apjától. Majd elköszön nővérétől és elindul kifelé.
Közben a teremben Drupáda nagy pompával szeretné fogadni Draupadí lányát, de Sikhandiní lép a terembe és közli apjával, Draupadí elhagyta Kampilját. Drupáda kétségbe esik, de Krisna engedélyt kér, hogy visszahozhassa őt.
Krisna Draupadít egy szikla tetején találja elmélkedve. Megint úgy dönt, megvicceli a lányt. Eljátssza, hogy összezavarodva esdekel, hogy árulja el a hercegnő, hogy milyen mantrával állította meg buzogányát. Draupadí hiába mondja neki, hogy nem mondott semmiféle mantrát, Krisna vitatkozni kezd vele és közli, ha nem mondja el, leugrik a szikláról. Draupadí megállítja és őszintén és határozottan közli vele, hogy nem mondott mantrát, csak apját akarta megvédeni. Ekkor Krisna mosolyogva fellélegez, hogy akkor nincs mitől félnie. Draupadí ugyanis a szeretet mantráját mondta el, amit ugyan mindenki ismer, de senki más nem tud használni. Majd a szakadékra mutat és közli a lánnyal, hogy ugorjon, átadja a helyét. De Draupadí nem akar ugrani, azt feleli, ő csak választ szeretne találni a kérdéseire, hogy mi a születése célja és élete értelme, s mit kell tennie ahhoz, hogy apja tisztelje őt. Krisna visszafordul és komolyra fordítja a szót. Szerinte a lány nem a helyes kérdést teszi fel. A helyes kérdés: ki vagyok én? Mert ha önmagunkat ismerjük, minden választ megkapunk.
Draupadí azt a kérdést teszi fel Krisnának, hogy mit kell tennie azért, hogy megtudja, ki ő. Krisna azt válaszolja, hogy a dharma öt elvét kell betartania, és a dharma (igazságosság) visszaállítására erőfeszítéseket tennie. Erre született meg Draupadí. Az öt elv pedig: tudás, szeretet, igazság, odaadás, türelem. Elmondja a hercegnőnek, hogy ő fogja majd felépíteni az árja térség jövőjét és visszaállítani a dharmát a világban.
Miután Draupadí megkapta a keresett válaszait, gyanakvóan Krisnához fordul: ki vagy te valójában? Krisna viccesen így válaszol: a tehenek védelmezője vagyok és a barátaim Góvindának hívnak. Draupadí, Góvindának szólítva őt, megkérdezi, ugye nem is ő állította meg a buzogányt. Krisna elneveti magát, és azt mondja, nem, de te fékezted meg. Ebben a percben igaz barátság alakul ki kettejük között. Ezért Krisna szakhínak, azaz barátnőnek szólítja Draupadít (szakhi=barát, szakhí=nőnemű barát).
A rákszaszák erdejében nyugovóra tértek a Pándavák. Ardzsuna és Judhisthira őrködik. Egyszer csak indák nyúlnak az ál-hercegnő karja alá és elhúzzák őt a bokorba. Bátyja, Hidimba az, mert kérdőre akarja húgát vonni, hogy miért nem vezette még a faluba az embereket. A testvérek rájöttek, hogy hiányzik a lány, Ardzsuna pedig a keresésére indul. Közeledik ahhoz a helyhez, ahol a ráksaszák királya és annak húga beszélget, akik viszont szagát megérzik és a király alig várja, hogy Ardzsuna odaérjen hozzájuk, mert már nagyon éhes...
Így végződik a 91. rész.
Elhangzott tanítások
Sikhandiní
"Ha a szekérről leesik a kerék, a kerék elveszíti szerepét. De a szekér még azután is szekér marad, hogy elvesztette kerekét."
Krisna
"Minden ember a Mindenható arculata, de senki sem tudja ezt. A hamuban rejtve van a parázs, a tudatlanságban pedig az Átman (egyéni lélek) van elrejtve. És aki képtelen önmagát meglátni, arra vágyik, hogy mások lássák meg őt. Másoktól várjuk a választ, hogy kik és mik vagyunk. De másokat a saját tudatlanságuk fedi be. És aki nem ismeri saját magát, az nem tudja megmondani, hogy kik vagyunk."
Megjegyzések
Megjegyzés küldése