MAHÁBHÁRATA 75. RÉSZ: A TITOKZATOS PALOTA

 

A 75. rész összefoglalása

A főminiszter, Vidura gondolkodóba esett Karna különös viselkedésén. Látszott Anga királyán, hogy emészti valami, ami ellen tehetetlen. Ezért miután sógornője és fiai elindultak Varanávratába, azonnal a palotába sietett, majd egyik hűséges szolgáját arra utasította, hogy mostantól semmi mást ne tegyen, csak Karnát figyelje, minden szavát jegyezze meg és jelentse azonnal, ha megtudott valamit. 

Karna eközben szülei házába érkezik, majd anyjával közli, hogy egy éjszakát itt maradna. A szülők rögtön észreveszik, hogy Karna fel van dúlva, apja pedig közli, hogy ez attól van, hogy a palotába költözött. Mert ott mindenkit éget valami: a becsteleneket a vágy, a becsületeseket pedig a bűntudat. Karna teljesen össze van törve és segítségért könyörög apjához. Azt mondja, nem tehet semmit, mert hűséget fogadott Durjódhanának. Azonban annyit mond, hogy ha a templom pillérei megroskadnak, azért senki sem aggódik, de ha a templomban a szobor törik össze, ott felüti a fejét a becstelenség. 
Ekkor a háttérben feltűnik, az ablak alatt megbújó szolga, akit Vidura küldött és kihallgatja ezt a beszélgetést.

Eközben megérkeznek a Pándavák anyjukkal együtt Varanávratába, késő este. Teljes sötétség van. A palota bejáratánál a főépítész, Purócsana várja őket feleségével és fiaival, valamint a szolgálókkal. A nagy sötétben semmi sem látszik a palotából. A Pándavák első meglepődése az, hogy a palotát nem a városban építette fel az építész. De neki erre is van magyarázata: olyan nagy palotát szeretett volna, amely nem fért volna el a városban. A második meglepődésük a sötétség volt. Semmit sem láttak az épületből, csak a sötétségbe vezető utat. Ekkor Purócsana egy ott álló tükörrel a hold fényét a palota különböző pontjain elhelyezett másik tükrökre irányította, és így hirtelen fényárban úszott az egész épület. 

A palota belseje meseszép volt, csodás színekkel, tükrökkel tele. Bár Szahadéva, akinek a jövőre vonatkozó megérzései szoktak lenni, nyugtalan volt, a többieket lenyűgözte a pompa. Mikor azonban kiderült, hogy az egész palotában egy lámpás sincs, csak a hold fényével világítanak rengeteg tükör segítségével, akkor Szahadéva feltette kérdését: "Újhold idején mivel világítanak?" Judhisthira komolyan választ várt Purócsanától, de látszott, hogy az építész ezzel nem számolt. De megígérte a trónörökösnek, hogy addigra kitalál valamit, hogy ne kelljen fáklyát gyújtani. 

Kuntí kérte Purócsanát, hogy gyújtsanak a bejáratnál lámpást. A lámpás Purócsana kezében volt, mialatt a vendégek a palota többi részét is felfedezték. Azonban az építész annyira izgult gonosz terve miatt, hogy elejtette az égő lámpást, a padló pedig azonnal lángra kapott. Alig tudta eloldani a tüzet. Akár az egész palota idő előtt leéghetett volna. Kuntí, amikor meglátta, hogy kialudt a lámpás, kérdőre vonta Purócsanát aki bevallotta, elejtette azt. Kuntí azt mondta, hogy ez nagyon rossz ómen, aki elejt egy lámpást, az balszerencsés lesz. 

 Hasztinápurban Vidurához érkezik szolgája és beszámol arról, amit Karna a szüleinek mondott. Vidura erősen gondolkodik, de nem érti, Anga királya melyik templomról beszélhetett. Lassan felrémlik neki, hogy Durjódhana ellenségei csakis a Pándavák, de vajon miért hasonlítja őket a templom pilléreihez. Ekkor csap belé a felismerés: az istenszobor, ami összetörik, nem más, mint sógornője, Kuntí. Tehát Durjódhana azt tervezi, hogy Varanávratában megöli Kuntít és fiait. 

Így végződik a 75. rész.

Elhangzott tanítások

Adhiratha (Karna apja)

"Az udvari légkörben az a rossz, hogy látszólag békés, aztán hirtelen perzselni kezdi az ember szívét. A becstelen ember szíve a vágytól ég, az igaz embert viszont a bűntudat tüze perzseli."

"Adományozz, fiam, mert az adományozás az egyetlen olyan lemondás, ami minden bűnt megtisztít."

Karna

"Ha a templom pillére megroskad, azért nem bánkódnak. De amikor az istenszobor összetörik a szentélyben, akkor a becstelenség felüti a fejét."